A magányos farkasnak nem nagy a territóriuma

Mészáros Antal

Még tavasszal beszélgettem Mészáros Antallal, a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. ügyvezető igazgatójával (Prémium Klubtag) abból az alkalomból, hogy "Év Vállalkozója" díjat kapott 2010-ben, illetve most tavasszal Regionális Minőségi Díjjal ismerték el a cég munkáját. A 160 főt foglalkoztató, leginkább betonelemeket gyártó cég igen komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, és a válság ellenére is képes volt fejleszteni - erről lehet olvasni a Magyar Üzleti Világ Magazin nyári számában.
Nekem nagyon szimpatikus volt Mészáros Antalnak az üzlethez, az együttműködésekhez való hozzáállása, magam is sokat tanultam tőle. Nem véletlen tehát, hogy ilyen sikereket ér el.
A beszélgetésünkből szeretnék most egy kis részletet megosztani veled, kedves Olvasó!


- A Kapcsolatépítő Üzleti Randi Klubnak is, valamint a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek a tagja vagyok - kezdte Mészáros Antal. - Ezen szervezeteken belül is megtanultam, hogy igaznak, tisztának és őszintének kell lenni egymással, még ha ez időnként fáj is, továbbá legyünk kiszámíthatóak és bármikor számíthassunk egymásra, akár Hódmezővásárhelyen, akár Sopronban stb… Na, most az üzleti életben is pont ezt kellene megtenni, hogy igazak legyünk, kiszámíthatóak és etikusak.

A tudatos együttműködéseknek nagyobb szerepet kellene kapniuk. Visszagondolok arra, hogy régen az Ipartestület töltötte be azt a szerepet, hogy ha az embernek volt valami gondja, akkor elment és valaki mindig segített ott neki.
Most a jól működő klaszterek, üzleti klubok is betölthetnek hasonló szerepet, ahol olyan emberek kezdenek szövetkezni, akik megértik és érzik, hogy valamilyen szinten egymásra vagyunk utalva. Jelenleg egy informatikusra, egy gépgyártó cégre, egy ajtó-ablak készítőre nem vagyok ráutalva, de mégis egy olyan klubba akarok tartozni, ahol megismerhetek ilyen cégeket, tudom, hogy megbízhatok bennük. Ha az ismeret és a bizalom megvan, akármilyen közös együttműködéseket ki tudunk alakítani vagy akár közös projekteket hozhatunk létre. A lehetőségek határtalanok.
Én ezért támogatom ezt a klubot. Csak kérdés az, hogy fel vagyunk-e nőve hozzá felelősségteljesen? Akkor, amikor nincs időnk - mert a mindennapi kenyerünkért harcolunk, rohangálunk, és ha van 2 órám, azt inkább a családommal tölteném - legszívesebben hagynám az egészet. DE nem így van! Nekem is - aki a koromhoz képest eléggé rugalmas és pozitív hozzáállású vagyok - tudomásul kell vennem azt, hogy ezt az üzleti klubot mi, tagok működtetjük, éltetjük igazán, nem a létrehozó. Az ötlet zseniális és értékes.

Meg kell értenünk, hogy egy üzleti közösségből akkor tudunk profitálni, és akkor lesznek látható eredmények - mert ugye ezt akarjuk mindannyian -, ha megyünk, időt szakítunk a személyes kapcsolatok építésére és ápolására, ha képesek vagyunk egymás értékeit felfedezni, és keresni az együttműködés lehetőségeit. Innen üzenem minden szakmabélinek, azt kéne felfogni, hogy elsősorban ne rögtön eladni akarjunk egymásnak.
A klub elsősorban arról szól szerintem, hogy tisztán, etikusan elmondjuk kik vagyunk mi, mit akarunk, merre tartunk, milyen problémáink, szükségleteink vannak.
A következő lépés, hogy megnézzük, miként tudjuk egymást segíteni, hogyan tudunk egymásra építkezni. Létrejön egy laza szövetség, amikor egymásra tudunk támaszkodni a legváratlanabb helyzetekben is.

Azért érdemes egy üzleti közösséghez tartozni, mert jó ismerni például reklámszakembereket, nyomdászokat, fémipari cégeket, élelmiszeripari gyártókat, stb. Tudom, hogy melyik telefonszámot kell megcsörgetni este 21:00 órakor, "hogy figyelj, nekem reggel 7-re kell egy ilyen dolog, tudsz-e segíteni"? De ez csak akkor működik, ha ismerjük és megbízunk egymásban. Amíg nem alakul ki ez a kapcsolat, addig ez csak ridegen üzleti alapon működik. A rideg üzleti kapcsolatok pedig nem hosszú életűek.

Amikor jól megy, akkor mindenki, nagyon szívesen együttműködik mindenkivel, abban a pillanatban, hogy kezd rosszabbul menni és nekem kéne adni egy fél szelet kenyeret a másiknak, akkor már jön az, hogy nem tudnál holnapig várni….?
Ezért nekünk önmagunknak kellene borzalmasan megváltozni! Én elvárhatok Öntől bármit, de kivagyok én?

A magányos farkasnak nem nagy a territóriuma. Ahhoz farkas falkának kell lenni, hogy területet tudjunk nagy biztonsággal uralni. Én azt mondom, hogy az üzleti klub nagyon jó dolog, de amíg jól megy a szekér, addig nagyon kevés ember érzi azt, hogy együtt kell működni. Pedig a jóban is szükség van összefogásra, a rosszban pedig különösen.