2011. január 13., csütörtök

Két tényező, ami egy 14 milliós üzlethez kell

Egy maradandó élményben volt részem tegnap este egy kis üzleti közösségben. Annyira jó, hogy úgy éreztem, mindenképpen elmesélem.
A megérkezésem után beszédbe elegyedtem egy cég vezetőjével, aki építőipari tevékenységgel, generálkivitelezéssel, műszaki ellenőrzéssel, építőmérnöki tevékenységgel foglalkozik.
Első kérdésem az volt: hogy megy mostanság az építőipar. Arra számítottam, hogy egy szokásos, elkeseredett történetet fogok hallani. Ezzel szemben Laci mosolyogva, szerényen csak annyit mondott: sose legyen rosszabb.
Természetesen, rögtön lecsaptam a válaszára.


Hogy hogy? Honnan van ennyi munkád, ráadásul egy ilyen iparágban?

Erre kicsit közelebb hajolt hozzám és megkérdezte: eláruljam, mi a titkom? Felcsigázva rögtön rávágtam: hát persze, figyelek.
- Képzeld - folytatta -, a megrendeléseim 90%-a a személyes kapcsolataimon keresztül jön. A többi szerencse kérdése.
- Hogyan tudsz ilyen sikeresen kapcsolatokat építeni? - kérdeztem.
A válaszai önmagukért beszélnek:
"1. Szeretek emberek, elsősorban üzletemberek társaságában lenni. Nem sajnálom az időt, pedig sokszor lenne más, sürgetőbb dolgom is, de valahogy azt érzem, mégis megéri.
Természetesen, nem azonnal mennek a dolgok, de 2010 márciusa és júniusa között közel 100 cégvezetővel, intézményvezetővel, néhány multi kompetens képviselőjével ismerkedtem meg személyesen. Annyi lehetőségről értesültem, olyan sok segítőkész emberrel beszélgettem, hogy október közepéig együttműködések, megrendelések formájában realizálódott annyi üzlet, hogy szinte az egész 2011-es évem tele van, sőt hosszabb távú kezdemények is elindultak.
Szerintem, hirdetésekből, egyéb marketing kampányokkal ezt nem tudtam volna elérni.
2. A másik tényező, ami szerintem segített, hogy sikerüljön üzletet realizálnom: soha nem üzletszerzés szándékával ültem le valakivel tárgyalni, nem vagyok egy nyomulós típus. Egyszerűen, igyekeztem érdeklődő lenni, elsősorban nem magamról beszéltem, hanem arra figyeltem, hogy a beszélgetőtársamat mi foglalkoztatja.

Így jöttek elő azok az igények, sőt a beszélgetőtárs ismerősének az igényei, amelyekben úgy éreztem, segíteni tudok, mert értek hozzá. Volt olyan, hogy az egyik vállalkozóhoz csak azért elmentem, hogy az építési tervet véleményezzem, pusztán barátságból, ha már előző nap jól elbeszélgettünk egy találkozón. Utána 2 hónapig nem is hallottam felőle. Egyszer csak jött egy telefon, meghívott, hogy szeretne velem beszélni. Gondoltam, megint valami segítséget kér.
Mosolyogva fogadott, rögtön rá is tért a lényegre: bejöttek azok a javaslatok, amiket mondtam neki 2 hónappal ezelőtt, és arra gondolt, a kivitelezésben közreműködhetnék. Ebből egy 14 milliós üzletem lett.
Később megkérdeztem tőle, hogy a javaslatom döntött, hogy felkérjen az együttműködésre? Azt mondta, az  is, de igazából az nyerte le a bizalmát, hogy érdekelt a problémája, és látta, szívesen segítek."
Tegnap este alig bírtam elaludni, a fejemben kavarogtak azok a gondolatok, amelyeket Laci mesélt.

Lehet, hogy a világunk a kíméletlen, erőszakos üzletszerzésről szól - legalább is mindenki ezt mondogatja. De azt egyértelműen látom, hogy a Laci-féle üzletszerzésben sokkal kevesebben hisznek, viszont sokkal hatékonyabb.

Ha Te, kedves Olvasó, szeretnél profitáló üzleti kapcsolatokat, egy nap akár 10-15-öt, érdemes eljönnöd a 17. Üzleti Randi Találkozóra, amely piacvezető az országos kapcsolatépítő találkozók kategóriájában.
Ha nem voltál még ilyenen, mindenképpen érdemes kipróbálni!

Nézd meg, mely iparágakból jelentkeztek már cégek,
kik lehetnek üzleti partnereid január 27-én >>>

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése