A farkas és a rózsa |
Hogy mi a tanulsága számomra, és mi köze az üzleti kapcsolatépítéshez - a mese végén elmondom.
Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. "Milyen szép!"- gondolta -"Milyen kecses!" Aztán lassan a többi állat is felfedezte.
- Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!
- Közönséges! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki?Tanulság - számomra:
"Mind ilyenek vagytok" - gondolta a farkas a fák közül -
"Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót."
A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. "Hát nem látjátok, hogy fáj neki?" - gondolta a farkas - "Miért kell bántani?"
- Nem szeretem a virágot! - dörmögte a medve - Tépjük ki!
Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.
- Nézzétek! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt!
- Szóval még veszélyes is! - jegyezte meg a róka -Ki kell irtani!
A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a földbe taposta. A többiek megtapsolták.
A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében."Elpusztították, csak azért, mert más volt mint ők!" Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.
Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.
- Isten veled, kis virág ! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett.
Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében: életében először sírni kezdett.
Azt keressem a másikban, ami pozitív, ami összeköt vele, amiben egyetérthetünk, amiben gazdagíthatjuk egymást, és ne azt, amiben különbözünk, amit kritizálhatunk, amiért lenézhetjük, stb.
A jó üzleti kapcsolat nem egymás kihasználásáról szól, hanem a kölcsönös tiszteletről. Arról, hogy értékelem a másik tudását, termékét, szolgáltatásait. A jó üzlet a jó emberi kapcsolatokon múlik.
Magam is tapasztalom, milyen sokszor beleesünk abba a csapdába, hogy azt gondoljuk, akkor lesz üzletünk egy találkozásból, ha magunkat helyezzük előtérbe, ha magunkról beszélünk, ha a magunk kiválóságát hajtogatjuk. Valójában ott "nyílik számodra virág", ahol képes vagy elfelejtkezni egy kicsit a saját érdekeidről és felfedezed a másik értékeit - ahogyan a mese vége is mutatja.
Hát nem furcsa? Próbáld ki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése